17/08/2026
Higgadtan viselik a forróságot, az én feladatom, hogy minden igényüket figyeljem, s tartsam az időket, amire számítanak. Friss, tiszta víz folyamatosan van előttük.
Esténként sokat mozognak, mikor érzik, hogy a Nap hanyatlása ellopja a hőséget a levegőből. Szinte kivárják a kellemesen hűsítő órákat, amikor csipkelődhetnek egymással.
Korábban írtam róla, hogy nem szeretem az automatizált lóellátó rendszereket. Sosem akartam önitatót nekik, sem felesleges szénamennyiséget elérhetővé tenni számukra.
Így, ahogy folyamatosan mellettük vagyok, a gondoskodással is egyetlen célt szeretnék elérni, s bennük tudatosítani, mégpedig azt, hogy az embert csak a kellemes dolgokkal kössék össze.
Akárhányszor megyek, mindig jut idő paskolásra, vakarásra, simogatásra, mindig szakítok időt arra, hogy figyeljem őket, észrevegyek esetleges nyílt sebeket, sérüléseket.
Mikor elmegyek mellettük, rendszeresen van egy váratlan mozdulatom, mellyel korábban megleptem őket. Mára egy gyors simítás a hason, egy gyorsabb érintés a lábak felé, fej felé irányuló gyors simítás nem jelent gondot. Érzéketlenek az ilyesféle dolgokra és tudják én nem azért vagyok itt, hogy bántsam őket. Ezzel a tartás/gondozásmóddal automatikusan elérem, hogy nagyságrendekkel többet találkozom a lovaimmal, több a kontaktus, több a kellemes pillanat és ők ezt megjegyzik.
A lovakkal sosem működöm rutinszerűen, nem szabad, hiszen akkor kinyílik az ember és elhibázhat felesleges helyzeteket, amiket aztán 3x annyi munka lehet adott esetben helyrehozni.
Mikor egy ló közelébe kerülünk, ők simán tudnak minden fontosat addigra, mire melléjük ér az ember. Sokkal jobban olvassák a testbeszédet, a jellem kivetülő jeleit, amiket testünkön hordozunk.
Ha rossz kedvünk van érzik, ha jó, azt is. Ha zaklatottak vagyunk, ha nyugodtak, azt hallják a közelükben a szív verésének sebességéből és itt jön az egyik legnehezebb része a lovakkal való együttműködésnek.
Ha magabiztos lovat szeretnénk, magabiztosnak kell lennünk, de nem emberi mértékkel, hanem semlegességgel.
Nem jó irány, mikor rutinszerűen ténykedik az ember a jelenlétükben, hiszen őket is felzaklathatta korábban valami, amit nem figyeltünk, nem láttunk.
Megérdemlik a koncentrált figyelmet és szépen, nyugodtan, biztosan kell körülöttük ténykedni.
Szeret mellettem időzni és mindig odafigyelek arra, hogy én hagyjam magára Őt...
..mert azért dolgozom, hogy idővel nekem legyenek a 'legjobb' lovaim!🥰
❤️🌪️🐴🐎
