21/04/2026
A lovunk egy tükör.
Vannak érzékenyebb és kevésbé érzékeny lovak. Nekem szerencsém volt kifogni azt az egyedet, aki szó szerint lemásolja minden érzésemet, energiámat, mentális állapotomat.
Ahhoz, hogy ezt valóban megértsük, komoly önismeretre van szükség. Enélkül könnyen megtörténhet, hogy a ló, akit imádunk, hirtelen nem partnerként, hanem „ellenfélként” jelenik meg az életünkben, miközben valójában semmi nem történt… csak bennünk nincsenek rendben a dolgok.
Magas elvárások.
Stresszesebb magánélet.
Közelgő események miatti belső feszültség.
Az elmúlt hetekben mindez bennem volt, és ezzel együtt romlott a lovam teljesítménye, sőt, a kapcsolatunk is, eltávolodtunk egymástól. Pedig igazából nem vele volt a probléma.
Több oldalról kezdtem el vizsgálni a helyzetet. Foglalkoztam az ő fizikai és mentális jólétével, célzott torna-gyakorlatokkal segítettem. De ami ennél is fontosabb volt: elkezdtem magamban rendet tenni. Feldolgozni a stresszt, a frusztrációt, az elvárásokat, mindent, ami lehúzott.
A versenyszezon közeledte hozta magával a nyomást: legyen egyre jobb a ló… és legyek egyre jobb én is.
Aztán elengedtem, mert nemhogy a versenyszezon nem látszott fényesnek, de egyszerűen a lovaglás alapjai sem működtek.
Elengedtem a görcsös akarást. A megfelelési kényszert. A „mindennek tökéletesnek kell lennie” érzést.
Elkezdtem arra fókuszálni, hogy jól érezzük magunkat együtt. Hogy megoldjuk azt, ami épp előttünk van.
És ahogy bennem változás történt, ő is változott.
Újra működni kezdett a kapcsolat.
Ez nem egy egyszeri folyamat. Nehéz. Néha kifejezetten az. Már a felismerésig eljutni is kihívás, és még nehezebb edzésről-edzésre nem visszacsúszni ugyanabba a spirálba.
De talán pont ez benne a legszebb:
nem csak a lovunkat képezzük… hanem közben saját magunkat is.
Ugyan nem célom a reklám, de nekem rengeteget segített az évek alatt és folyamatosan Bognár Katalin - Pszichológus, önismereti & sport coach , ezer hála neki!