20/10/2023
Somogy megyében az egyik ügyfelünkkel elkezdtük az intenzív szakaszolt legeltetést takarónövényes táblákon. Ebből kifolyólag felmerült bennem, hogy az utóbbi évek tapasztalatait ebben a témában dokumentáljam és valamilyen módon publikáljam.
Pillanatnyilag 2-3 napos szakaszokat kapnak a lányok, amíg megszokják milyen az új pálya és elkezdik megtanulni milyen is az intenzív szakaszolás új szabályok szerint. Az állattenyésztő szerint az állatok eleinte néztek, mint Rozi a moziban. Nem értették a helyzetet. Kellett egy kis idő, mire megértették mi a feladat a korábbi megszokott füves legelőhöz képest.
Cél: a regeneratív gazdálkodás 5 alapelvének bevezetése a gazdaságban, állatok integrációja, hogy csökkenthető legyen az inputok mennyisége, a takarónövény ne csak költség, hanem valódi hasznot is hajtson és a talajok is gyorsabban épüljenek. Ugyanakkor a CO2 megkötés és talajok C megkötése is csak így képzelhető el igazán állatok integrálásával. Nincs lehetősége az állatoknak válogatni, cserébe adunk megfelelő időt a területnek a regeneralódasra. Ennek megértéséhez a folyamatokat hazai példákon és gyakorlaton keresztül fogom bemutatni.
Ideális esetben gyakori váltásokkal rövid ideig max 1 napot a területen tartózkodva csak a felső legtáplálóbb 1/3-át legelik le az állatok. A rágás, taposás, vizelet és ürülék hatására ezzel a módszerrel beindítunk olyan biológiai folyamatokat, amikkel a fotoszintézis által megtermelt cukrok nagy részét (kb 30-50%-át) a növények a talajba pumpálják, hogy ezzel is egy kölcsönös mikrobiológiai támogatást kapjanak, valamint erősebb talajok épülését támogató gyökérzet jöhessen létre. Bevonzzuk a gilisztákat és ganajtúró bogarakat a területre, akik kiválóan végzik a talajok lazítási folyamatait és tápanyagot mobilizálnak a területen. Az ilyen járatokban a koncentrált tápanyag szintek miatt szívesebben fejlődnek a gyökerek.
Az állatok integrációjával megnő a talajok biodiverzitása. Minden egyes új elem és változatos takarónövény keverék használatával megnő a talajok biodiverzitása is, mivel minden növénynek megvan a sajátos mikrobiológiai profilja, ami a gyökérzeten megél. Így lehet valódi változatos növényekkel és talajéletet támogató regeneratív szemlélettel talajaink körforgásos rendszerét fenntartani. Nem véletlen használom a rendszer szót, mivel egy olyan egymásra épülő többszintes folyamatról van szó, ahol minden beletett vagy kivett elemnek hosszútávú hatásai vannak környezetünkre és talajainkra.
Kölcsönös nyer-nyer-nyer szituáció alakul ki ez által.
Az állatok a változatos növényi étrenden élnek , aminek köszönhetően egészségesebb és jobb kondícióba tudnak kerülni. Egy olyan állat, ami szabad levegőn mozogva friss takarmányon nevelkedik, szebb márványozott hússal rendelkezik, ami sokkal táplálóbb a monokultúrás an termelt és szabványosított táplálékot fogyasztó nagyipari állatokhoz képest.
Ezt fogyasztói oldalról nézve egy egészséges szabadtartású regeneratív körülmények között nevelt marha táplálóbb hússal rendelkezik, ami hosszú távon táplálja az egészségünk. Az ilyen állatok humánus és nyugodt körülmények között fejlődnek. Egészségesebbek, jobb a kedélyállapotuk és gyarapodásuk. Ebből következik, hogy alacsonyabb gyógyszerterheléssel nevelt állatok húsa kevesebb kockázati tényezőket rejt számunkra. Szintúgy fogyasztói oldalról nézve helyi termelőket támogatva, helyi munkaerőt alkalmazva, helyben marad a pénz és ezzel a helyi gazdaságot támogatjuk. Egy közösséget építünk, amivel emberi kapcsolatokat építünk újra a mai romló rideggé váló bomló társadalomban.
Minél jobban lecsökkentjük a drága telepi behajtás és gépi etetés folyamatait, annál kedvezőbb áron tudunk kiváló minőségű legeltetett marhahúst előállítani. Nincs felesleges behajtás a telepre. Csökkenthetjük vele a költséges takarmány előállítás, behordás és depózas/kazlazás, majd keverés és kihordás költségeit.
Trágya kezelési szempontból az állatok a telepi tartás csökkenése miatt kevesebbet kell almolni és csökkenthető a rendszeres vagy időközönkénti kihordás, depózás és szórás költségei. Ez által csökken az emberi és gépigény, kevesebb amortizáció és szervíz költség. Jó esetben egy megfelelően időzített és elvetett takarónövény keveréket az állatok a saját lábukon közelítenek meg, helyben emésztik meg, majd a végterméket a táblán hagyva a hátsó fertályukon vizelet és ürülék formájában hátrahagynak, ezzel elvégezve maguk által a szükségleteiket.
Állatenyésztői és állat-egészségügyi szempontból kiemelném, hogy az intenzív szakaszváltás fő oka, hogy a kórokozók és kártevők fejlődési ciklusát is megszakítjuk, amivel egy egészséges 60-90 napos szakasz visszatérési periódus által csökkentjük a visszafertőződés kockázatát. Idővel a jobb kondíció miatt csökkenthetőek az állatorvosi és gyógyszerezés költségei is megfelelő tudás és szakértelem mentén. Szintúgy hagyunk megfelelő időt a növényeknek is a regenerálódásra.
