09/10/2026
Ma van a tojás vilàgnapja
🥚Tojás Világnapja: több van benne, mint gondolnánk
Minden év októberének második péntekén tartják a Tojás Világnapját. Az egyik legsokoldalúbb élelmiszerünk, könnyen elérhető és sokféleképpen elkészíthető, miközben kiemelkedő biológiai értékű fehérjeforrás, A-,D-,E- és B12-vitamin-tartalma is hozzájárul szervezetünk megfelelő működéséhez.
Hogy mennyire része a mindennapjainknak, azt jól mutatja, hogy 2025-ben egy magyar ember átlagosan 209 tojást fogyasztott el.
De nemcsak a konyhánkban fontos a tojás: a hazai élelmiszer-ellátásban is jelentős szerepe van. Magyarország tojásból mintegy 80–85 százalékos önellátottsági szinten áll, vagyis az év nagy részében a hazai termelők képesek biztosítani a belföldi szükséglet jelentős részét. A teljes magyarországi fogyasztás nagyságrendileg 2,3 milliárd tojás évente.
A hazai tojás ráadásul nagyon erősen jelen van az üzletek polcain is – amikor magyar tojást választunk, nemcsak egy élelmiszert teszünk a kosarunkba, hanem a hazai termelőket és a magyar élelmiszer-gazdaságot is támogatjuk.
❓Mit jelentenek a jelölések a tojás héján?
Ha ökológiai tartásból származó tojást szeretnénk, a héján a 0-s számot kell keresnünk. Az 1-es a szabadtartást, a 2-es az alternatív, istállós vagy mélyalmos tartást, a 3-as pedig a berendezett, kiscsoportos ketreces tartást jelöli. Utána következik az országkód. A további számok és betűk a termelői kód részei: segítségükkel a tojás egészen a termelőtelepig, sőt az istállóig visszakövethető.
De mi alapján döntsünk? Az állatjólét mindannyiunk közös érdeke és felelőssége, ugyanakkor arról már eltérnek a vélemények, hogy melyik tartási rendszer szolgálja ezt a legjobban. Az állatvédelmi szempontok szerint az alternatív és szabadtartásos rendszerek több lehetőséget biztosítanak a tojótyúkok számára olyan természetes viselkedésekre, mint a kapirgálás és a porfürdőzés, ugyanakkor más egészségügyi és környezeti kihívásokkal járhatnak. Egyes állítások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a tartási rendszer megítélésekor az állategészségügyi, gazdasági és környezeti szempontokat is figyelembe kell venni. A ketreces tartás mellett szólhat a hatékony területkihasználás, a könnyebb ellenőrizhetőség, a higiénikusabb környezet és bizonyos állategészségügyi kockázatok alacsonyabb szintje.
A környezeti mérleg sem fekete-fehér. Egy tojás ökológiai lábnyomát nemcsak az határozza meg, hogy milyen rendszerben tartották a tojótyúkot, hanem például az is, hogy mennyi és milyen takarmányra volt szükség, mekkora területet és vízmennyiséget használtak fel, illetve milyen kibocsátások – például üvegházhatású gázok és ammónia – keletkeztek a termelés során.
A különböző tartási rendszerek a termelési költségekben és így az árban is különbséget jelenthetnek. Nincs tehát egyetlen szempont, amely alapján egyértelműen megítélhetők a különböző tartási rendszerek. Az állatjólét, a gazdaságosság, a környezeti hatások és az ár mind fontos szempont. Szakmai szempontból a valódi kérdés az, hogyan tudjuk ezeket úgy összehangolni, hogy az állatoknak, a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt megfelelő megoldás szülessen.
Fogyasztói oldalról pedig az a kérdés, hogy a különböző szempontok közül számunkra melyek a legfontosabbak – és ebben már a héjon lévő jelölések is segíthetnek.
*Fontos kiemelni, hogy az Európai Unióban 2012 óta tilos a hagyományos, fel nem javított ketrecek használata. A 3-as kóddal jelölt tojás ezért jelenleg már csak az uniós állatjóléti előírásoknak megfelelő, úgynevezett berendezett ketreces tartásból származhat. (A 350-nél több tojótyúkot tartó gazdaságoknál.)
