Monor város 1998-ban ünnepelte elsõ írásos említésének 600 éves évfordulóját. Az elsõ ismert oklevél, amely Zsigmond király uralkodása idején, 1398-ban jelent meg, még Monar-ként említi városunkat, de a 3 évvel késõbb, 1401-ben keletkezett határleírás már a mai nevén, Monor-ként. Az elsõ hiteles térképi ábrázolás Monorról és környékérõl a Mária-Terézia által elrendelt katonai felmérés alapján kész
ült. Az 1780-ban elkészült térképlap már olyan részletes térkép, hogy az Alszög, a Fõszög, a református templom és környéke, a szõlõk és az erdõk kiterjedése is leolvasható róla. Az elsõ magyarnyelvû földrajzi szótár így ír Monorról 1799-ben:”Monor magyar falu Pest Várm. földes Ura az Egri Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, többen reformátusok,…bora meglehetõsen sok terem, úgy mindenféle gabonája is.”
A második katonai felmérés 1861 évben készült, részletgazdag, több tanya neve és helye leovasható róla. Bajkai-tanya, a Monori, Mádi és Tetei szõlõk. Monor mezõvárosról 1877-es monográfia az alábbiakat írja: ”Monor igen törekvõ derék magyar mezõváros. A határterület északi része a Cserhát magasabb dombsorán terülõ löszös és agyagos. Ennek ⅓-a szõlõkkel van kiültetve, és ⅔-a szántó. A szõlõhegyek nevei: Mádi-, Lapos-, Strázsa-, Malom-, Forráshegy-, és Völgykút alatti. … A határbeli szõlõ 389 kat. Hold…A termelt bor a vidék ízletesebb és jobbféle asztali borai közé tartozik, s szintén pénzt hozó cikk, emelett pedig az asztali szõlõ eladása is jelentékeny.”
A szõlõtelepítés kezdetérõl
A monori szõlõtelepítések 1446-tól az egri Káptalan birtokcseréjétõl feltételezhetõk, ugyanis 1446-tól Eger város katolikus egyháztanácsa lett Monor földbirtokosa. Az egri szõlõ- és borkultúra hatására, a Káptalan ösztönzésére történtek meg a szõlõ ültetések. Az egri káptalan monori birtokán a helybéli lakosok telepítették és mûvelték a szõlõt. A török kiûzése után, az 1696-ban visszatelepült 106 családból kilencvennek volt évi 4-5 hekto bort adó szõlõje. Az 1780-ra elkészült katonai térkép pedig promontóriumot, szõlõvel borított hegyoldalt is megjelöl.Az egri káptalan földesurasága idejében megkezdett szõlõtelepítések napjainkban is folytatódnak. Az újabb telepítések hungaricum szõlõ- és gyümölcsfajták felhasználásával történnek. Strázsa-hegy, a pincék bûvöletében
Az 1861. évi második katonai felmérés térképlapja a szõlõs területeken belül pincéket is feltüntet a Strázsa-hegyen, a Téglagyári-dûlõben, és a Kutya-hegyen. Pincék már régebben is voltak, csak a korábbi térképeken a szõlõterületen belül nem tüntették fel azokat. A löszbe vájt monori pincék gádorjai mélyen vezetnek le a bortároló részhez. Több pince még ma is téglázatlan. A pincegádorok elõtti régi kamrák sárfalból készültek, nádfedélzettel néhány kamrát fazsindellyel borítottak. A pincekamrák mögött létrejött gádorok sora adja a pincesorok egyes részein megfigyelhetõ sajátos „bakhát”-hatást. Az összhatásában többé-kevésbé egységesnek tûnõ pincefalu épületei hat típusba sorolhatók amelyek a galériában megtekinthetõl. A Strázsa-hegyen egy kisebb falu nagyságú, pincesorokkal tagolt szõlõskertek, borházak, pincék alkotta pincefalu ékeskedik. A harmadik évezred elején büszkék vagyunk féltve örzött örökségünkre, Monor ékességére a Strázsahegy pincesoraira, vagy monhatjuk a pincefalunkra. A hegyközségekrõl A Monor Strázsa-hegyi és Száraz-hegyi hegyközség, valamint Gomba-Bénye hegyközség egységes tájjeleget alkot. Monoron a Cserháti-dombság alsó lejtõjén Monorierdõ felé haladva, a megfelelõ homokos területen, így Száraz-hegyen is történt szõlõtelepítés. A Monor Száraz-hegyi kordonos mûvelésû szõlõterület összeér és határos a Gomba-Bénye hegyközsség kordonos mûvelésû szõlõterületével. Ezer Pince Szőlészeti és Borászati Tanösvény
A pincefalu borturisztikai attrakciója 2009 május 23-án lett felavatva a hagyományosan megrendezésre kerülő Orbán-napi vigazság keretében. A tanösvény a Monor Környéki Strázsa Borrend által beadott pályázat alapján a nemzeti Bormarketing Program és az Agrármarketing Centrum támogatásával valósult meg. Létesítésének célja volt, hogy a pincefaluba látogató vendégek a gasztronómiai élmények mellé egy olyan borturisztikai élményt is kaphassanak, ahol egy séta keretében megismerkednek a pincefalu szépségeivel, a helyi jellegzetességekkel és emellett betekintést kapnak hazánk szőlő és borkészítés hagyományaiba is. A helyi, illetve országos vonatkozású táblák két önálló ösvény mentén helyezkednek el,
melyek együtt vagy külön-külön is bejárhatók. A Szent Orbán ösvény az azonos nevő térről
indul (Az üdvözlıtábla koordinátái a Szent Orbán téren: Ész: 47°22’08,54848”, Kh:
19°26’42,23219”), és közel két km hosszú körtúra keretében ismerteti meg látogatóit az
alábbi témákkal:
- A szőlő és a bor eredete
- A szőlő életciklusa
- A szőlő termesztése
- Hungarikum szőlőfajták
- Pincesorok, pincefalvak
- Magyarország borvidékei
- Hagyományok, borünnepek
A Bacchus ösvény a Strázsahegy téglagyári részéről indul (Az üdvözlőtábla koordinátái a
Bacchus térnél: Ész: 47°21’33,34685”, Kh: 19°27’27,24195”), de a másik irányból, a Szent
Orbán ösvény folytatásaként is bejárható. Ez a szintén két km-es út Monor és a Strázsahegy
építészeti, természeti, kultúrtörténeti értékeit hivatott bemutatni az alábbi tematika szerint:
- A Strázsahegy egyedi tájértékei
- Borkészítési eljárások
- Szerszámok, eszközök
- A Strázsahegy kialakulása
- Történelem
- Bor és kultúra
- Pincekultúra
- Kunsági borvidék
A tanösvény egyik kiemelt állomása a strázsahegyi kilátó, ahonnan jó idő
esetén a Budai-hegyek vonulata is tisztán látszik. A kilátó legfelső szintjén elhelyezett
panorámatáblák segítségével bárki könnyedén beazonosíthatja a környékbeli nevezetes
pontokat és a Budai-hegyek jellegzetes pontjait is.
