09/08/2026
Mára❤️
Egy laza reggeli kv mellé🥰!
Kaptunk egy visszajelzést, hogy a posztereinkhez AI-t használunk.
Ehhez kaptam az Instagram-ról egy csatolt posztot, amit megnéztem.
A felvetést köszönöm, és abszolút értem, amiről szól.
Én is látom ezt az AI-ellenes hullámot, és bizonyos részével még egyet is értek.
De azért van abban egy jó nagy adag ellentmondás, amikor valaki azt mondja: „f**k AI, legyen minden valódi”, majd ezt egy okostelefonon, algoritmus által rangsorolt közösségi platformon közli a világgal.
Mert ezen az alapon:
„F**k traktor, kapáld meg kézzel.”
„F**k mosógép, ott a patak.”
„F**k Excel, számold ki kockás papíron.” - mondjuk ezt sokszor csinálom🤣
„F**k GPS, kérdezd meg a helyi lakost a következő településen.” 😂
Amit viszont nem igazán tudok hova tenni, ami az, hogy „az ismerőseim zöme kiköveti azokat az oldalakat, ahol AI-t használnak”. És emiatt például nem mennek el egy eseményre.
Ha valaki nem szereti az AI-vizuálokat, azt teljesen elfogadom. Ízlés kérdése. Ha valaki a környezeti hatása miatt tudatosan nem használ AI-t, azt is tiszteletben tartom.
De a „90% kiköveti” nekem már nem szakmai vagy fenntarthatósági érv, hanem egy nagyon szűk kör tapasztalatának általánosítása.
Ráadásul én nem szeretnék úgy dönteni arról, hogyan kommunikálunk, hogy vajon hányan követnek ki bennünket miatta.
Ha minden döntésünket ehhez igazítanánk, nagyon hamar nem azt csinálnánk, amiben hiszünk, hanem azt, amiről azt gondoljuk, hogy az algoritmus vagy a közönség éppen jutalmazza.
A visszajelzést viszont tényleg köszönöm, mert azon érdemes gondolkodnom, hogy hol ad hozzá az AI a kommunikációnkhoz, és hol jobb egy valódi fotó a farmról. Ebben szerintem van igazság. ❤️
Ami miatt mi AI-t használunk, abban számomra van egy fontos különbség!
Az AI nálunk sem csinál paradicsomot. Nem veti el a magot, nem ülteti ki a palántát, nem kötözi fel a 40 fokos fóliában, nem eteti meg este az állatokat, nem süti meg a kenyeret, és nem főzi meg azt a vacsorát, amit majd elétek teszünk. 😄
Ezt továbbra is mi csináljuk. Kézzel. Néha koszosan, izzadtan, girbe-gurbán és messze nem tökéletesen.
Az AI-t én eszközként használom. Szövegekhez, ötleteléshez, plakátokhoz, vizuális anyagokhoz, mert egy nap nekem is csak 24 órából áll, miközben van farm, állatok, kert, főzés, munka és család. 😊
És talán pont ezért nem érzem, hogy az AI használata és a „valódi” egymás ellentétei lennének. A kérdés szerintem inkább az, hogy mit akarunk vele kiváltani.
Ha azt hazudnám egy AI-képpel, hogy ilyen a farmunk, ilyen ételt főztünk vagy ilyen volt egy rendezvényünk, miközben nem, az nekem sem férne bele. De ha egy valódi, általunk megszervezett eseményhez segít elkészíteni egy plakátot, miközben én helyette kint tudok maradni a kertben, akkor nekem ez egyszerűen egy eszköz.
Aki emiatt kikövet bennünket, azt természetesen sajnálom, de azt sem szeretném, ha pusztán a kikövetéstől való félelem határozná meg, milyen eszközöket használhatunk.
EngiLand attól EngiLand, ami mögötte van. A föld, az állatok, a termés, a saját kezünk munkája, az emberek és az együtt töltött idő. Ezt AI-val sem előállítani, sem helyettesíteni nem lehet. ❤️
Nem szeretnék AI-val farmot csinálni. De attól sem szeretnék rosszabbul farmot csinálni, hogy olyan munkát is kézzel végzek, amit egy eszköz levehet a vállamról, mint feladat.
Nem attól lesz valami emberi, hogy minden létező munkafolyamatot a saját két kezünkkel végzünk. Hanem attól, hogy az eszköz szolgálja az embert – és nem az ember helyett éli az életet.
Még értem is a gondolatiságban mögötte, hogy ki miért gondol erre, és ebben egyébként van igazság: az AI-nak valóban van víz- és energiaigénye, ahogy általában a digitális infrastruktúrának is.
Nekem viszont a fenntarthatóság nem azt jelenti, hogy kiválasztunk egy technológiát, kijelentjük róla, hogy erőforrást használ, ezért nem használjuk.
Hanem azt, hogy megnézzük, milyen szükségletet elégít ki, mihez képest használ erőforrást, és mit váltunk ki vele.
Ha az AI segítségével két óra helyett öt perc alatt elkészítek egy plakátot, és azt a két órát a kertben, az állatok mellett vagy a családommal töltöm, akkor ezt is bele kell tenni a mérlegbe.
Egyébként ugyanezt gondolom az öntözőszivattyúról, a traktorról, a mosógépről, az autóról és a telefonomról is. Mindegyik erőforrást fogyaszt. Ettől még nem az a fenntarthatóság, hogy mindent eldobunk és visszamegyünk a patakhoz mosni.
A kérdés számomra nem az, hogy használunk-e technológiát, hanem hogy mire, mennyit és milyen áron.
És ebben szerintem sokkal közelebb áll egymáshoz a véleményünk, mint elsőre látszik. ❤️
A meghivatkozott posztban elhangzott víz- és energiaigényes érvet egyébként értem, és szerintem erről beszélni is kell.
De akkor legyünk következetesek.
Ha azért mondunk nemet az AI-ra, mert adatközpont működik mögötte, vizet használ és energiát fogyaszt, akkor ugyanezzel a mércével nézzük meg a koncertet, a fesztivált, a repülős nyaralást, a streaminget, elektromos autót vagy akár azt a telefont is, amin most erről beszélgetünk.
Ezek egyikére sincs feltétlenül szükségünk az életben maradáshoz. Mégsem gondolom, hogy ezért mindegyiket meg kellene szüntetni.
Én ezért nem technológiákra szeretném ráírni, hogy „jó” vagy „rossz”, hanem azt nézem: mire használjuk, mennyit használjuk, és arányban áll-e az erőforrás-felhasználás azzal, amit kapunk érte.
Nálam például az AI nem a kertet, a főzést vagy az emberi kapcsolatokat helyettesíti. Egy plakát elkészítésében segít, hogy közben legyen időm arra, amit tényleg csak én tudok megcsinálni.
Azt is tudom, hogy az AI-nak van energia- és vízigénye, és ezt nem szeretném elbagatellizálni.
Viszont nekünk is fontos a fenntarthatóság – sőt, nálunk ez nem csak egy szó. A mindennapjaink jelentős része arról szól, hogyan tudunk kevesebb erőforrással, a természettel együttműködve termelni, vizet megtartani, talajt építeni, helyben előállítani és minél kevesebbet pazarolni.
Éppen ezért nekem kicsit furcsa lenne azt mondani, hogy egy technológia önmagában rossz azért, mert vizet és energiát használ. Szinte minden, amit a modern életben csinálunk, használ erőforrásokat.
Koncert, fesztivál, streaming, autózás, repülés, közösségi média, maga az okostelefon és az azt kiszolgáló infrastruktúra is. Ettől még nem gondolom, hogy ne menjünk koncertre vagy fesztiválra. Az embernek az élményre, a közösségre és a szórakozásra is szüksége van.
De akkor ugyanezt a mércét szeretném az AI-nál is.
Nem az a kérdés, hogy fogyaszt-e erőforrást. Hanem hogy mire használjuk, mennyit használjuk, és mit kapunk érte.
Én nem arra használom, hogy helyettem éljen. Nem veti el a magot, nem neveli fel a paradicsomot, nem kötözi fel a fóliában, nem eteti meg az állatokat, nem süti meg a kenyerünket és nem ül le a vendégeinkkel az asztalhoz.
Arra viszont használom, hogy segítsen például egy esemény plakátjának elkészítésében. Mert ha ezzel megspórolok egy-két órát, azt az időt olyan munkára tudom fordítani, amit valóban nekem kell elvégeznem.
És szerintem a fenntarthatóság egyik legnehezebb része éppen a következetesség:
ne a másik ember szükségletéről döntsük el, hogy felesleges, miközben a sajátunkat természetesnek tekintjük.
Szóval én nem vagyok sem „f**k AI”, sem „AI mindenre”. 😊
Eszköznek tekintem. És mint minden eszköznél, szerintem itt is az ember felelőssége, hogy mire és mennyit használja.
Az AI jön. Sőt, már itt van. Ezt a folyamatot szerintem nem lehet azzal megállítani, hogy kikövetjük azokat, akik használják. Minden generációnak fel kell venni a fordulatot, mert különben lemarad …
Ahogy az internetet, az okostelefont vagy a közösségi médiát sem lehetett visszatenni a dobozába, az AI-t sem fogjuk.
Számomra ezért nem az a valódi kérdés, hogy használjuk-e, hanem hogy megtanuljuk-e jól, tudatosan és felelősen használni.
Mi erre törekszünk.
EngiLand pedig ettől nem lesz kevésbé valódi.
A föld, a koszos kezünk, az állatok, a girbe-gurba zöldségek, az étel és az asztal körül ülő emberek továbbra is nagyon is!
És szerintem éppen itt kezdődik a fenntarthatóság és nem ott, hogy a másik ember szükségletéről kijelentjük, hogy felesleges, miközben a sajátunkat természetesnek tekintjük. ❤️
Mindenkinek nagyon szép vasárnapot! 😘
