27/08/2026
“Magyarország, többek között a vadállatokkal együtt felégetett Dél-Amerikai esőerdők helyén termelt gm-os takarmányszóját importálja. És az itthon kapható takarmány gabona 60% ebből áll az agrár info szerint.
Kb. 70 milliárd (!!!) szálaszföldi állatot etetünk hatalmas, természettől elvett, gyakran vadállatokkal együtt felégetett, felszántott erdők és esőerdők, mezők helyén, ahelyett hogy 8 milliárd embernek termelnénk a területek töredékén növényeket.”
LÉGY RÉSEN: ÉVTIZEDEK ÓTA GÉNMÓDOSÍTOTT SZÓJÁVAL ETETIK AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÁLLATOKAT – ÉS EZ TELJESEN LEGÁLIS (4 perc)
Az EU-ban a génmódosított takarmányok elfogadottak, engedélyezési és nyomonkövetési rendszer mellett.
A génmódosított szója és más GM takarmányok használata tehát nem valamilyen illegális gyakorlat, hanem az ipari állattenyésztés egyik régóta jelen lévő alapeleme, amiről – valljuk meg – nemigen írnak szalagcímekkel az újságok.
Aki a húsiparba fektet, alapvetően nemcsak ebből lesz dúsgazdag, hanem inkább a takarmányiparból, amelybe szintén pénzt tesz. Jóval nagyobb összegek forognak a GM takarmányozásban, mint a humán célú élelmiszertermelésben.
Írom diplomatikusabban, ahogy „szabad”: a GM növények gazdasági jelentőségének döntő része nem a közvetlen emberi fogyasztásban, hanem a globális takarmány- és mezőgazdasági rendszerben jelenik meg. (Ez kicsit hasonlít a gyorséttermekhez, ahol nem a hasáb és a sajtburger hozza a haszon nagy részét.)
A rendelkezésre álló, állatkísérleteket összegző áttekintések szerint a szarvasmarháknál, sertéseknél és baromfinál vizsgált első generációs GM növények – köztük a herbicidtűrő, úgynevezett Roundup Ready szója – esetében nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a takarmány károsítaná az állatok egészségét. A vizsgálatok olyan tényezőket is néztek, mint a testsúly, szervek állapota, vérparaméterek, immunválasz vagy bélrendszeri folyamatok.
Mit jelent pontosan az, hogy „nem találtak egyértelmű káros hatást”?
Az állatok esetében a kutatások jelentős része nem évtizedeken át követ bizonyos egyedeket. Sok vizsgálat viszonylag rövid időtartamú, és az állatok életciklusa nem túl hosszú, ismert okok miatt. Ma már léteznek többgenerációs vizsgálatok is, ám egyelőre itt sem találnak egyértelmű negatív hatásokat.
Emellett a WHO álláspontja is árnyalja a témát: nem lehet „minden GMO-ról” egyetlen általános ítéletet mondani, hanem az egyes GM szervezeteket és termékeket egyedileg kell értékelni.
A génmódosítás terén jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az engedélyezett GM szója önmagában (rövid távon) betegítené a haszonállatokat. A jelenlegi tudományos kép tehát nem fekete-fehér, és – ismét diplomatikusan fogalmazva – különösen a hosszú távú, teljes életútra vonatkozó hatások bizonyító ereje nem azonos.
Milyen növényvédelmi rendszerhez kapcsolódik a GM szója?
Ez egy még összetettebb kérdés. A génmódosított szója ellenáll bizonyos gyomirtóknak. Itt tehát nemcsak magát a növényt lehet vizsgálni, hanem azt is, milyen mezőgazdasági rendszerben termesztik, milyen vegyszereket használnak, és milyen maradványok kerülhetnek a takarmányláncba.
Fontos: GM szóját tilos termeszteni Magyarországon. EU-ban engedélyezett GM szóját importálni és állatok takarmányozására felhasználni: jogszerű és ma már alapvető gyakorlat.
Tehát: miközben hazánk GMO-mentes régióként aposztrofálja magát, valójában ez csak a termesztésre igaz, a takarmányozásra (importra) nem.
Az ipari állattenyésztésben az állat nemcsak GM szóját kap, ez a jéghegy csúcsa. Mindez egy teljes rendszer része, amelynek elemei: az intenzív tartás, a nagy energiatartalmú takarmány, egyes engedélyezett gyógyszerek, antibiotikumok adása, valamint a gyors hús- vagy zsírtermelésre, illetve tejtermelésre szelektált genetika.
Így tehát az „árt-e az állatoknak, és ezen keresztül az embernek a génmódosított szója?” kérdésen túlmenően azt a második kérdést érdemes feltennünk: milyen hatással van a nagyüzemi, intenzív állattartás a bolygó egészére és az állatok életminőségére, azután pedig a húsipari feldolgozás és a "melléktermék-hasznosítás" az emberi egészségre?
Ahhoz, hogy ezt meg tudják mondani, sok-sok pénzt kellene adni a terület kutatásához, de a vizsgálatokra valahogy nem jut kellő összeg. Mivel a WHO kimondta, hogy minden egyes GM szervezet hatásait egyedileg szükséges vizsgálni, senki nem fordít rá igazán energiát.
Diplomatikusan: a rendelkezésre álló vizsgálatok időtartama, finanszírozása, módszertana és függetlensége nem mindig elegendő-e ahhoz, hogy minden releváns hosszú távú kérdésre megnyugtató választ adjon.
Kétségtelenül érzékeny, kényes terület. Lehetséges, hogy azok az emberek, akik világszerte a döntéseket meghozzák, vagy azokra nagy befolyásuk van, maguk is érdekeltek a jelenlegi hús- és takarmányipari rendszer fennmaradásában?
Megjelent a GMO-mentes felirat az előrecsomagolt húsokon:
A hazai GMO-mentes jelölési rendszer 2016-ban jelent meg, és éppen arra szolgál, hogy bizonyos termékeknél külön jelezni lehessen a GMO-mentes termelést. Amelyik terméken ez nem szerepel (hús, tej, tejtermék, tojás) ott GMO-alapú termelés, takarmányozás előfordulhat, illetve a termelő nem tudja igazolni a mentesség tényét. (Kivéve a biotermelést, ahol jelölés nélkül is egyértelmű, hogy nincs GMO.)
Ami emellett érdekes: a humán célú, nem génmódosított szójáról - akár a zöld mozgalmakon keresztül - elterjesztették, hogy az embernél betegségeket okozhatnak, vagy gyenge minőségű takarmányalapanyagok. Ha ez így van (volna), akkor az állatoknál ez még inkább érvényes, hiszen jóval nagyobb mértékben kapnak GM proteineket, mint az ember.
Lehet, hogy miközben sokan gyanakodva nézik a szójajoghurtot, szójatejet és a tofut a boltok polcain, évtizedek óta sokkal kevésbé gondolkodnak azon, mi kerül az állatok elé, amelynek a húsát, tejét vagy tojását hazaviszik a család asztalára.
Ennél még furcsább: a hatósági GM-ellenőrzéseknél a szójagyártóknál egyetlen esetben sem találtak genetikailag módosított szójafehérjét (például egy tofugyártó kiemelten figyel a mentességre), a töltelékes húsipari áruknál egyes esetekben határérték körüli mennyiségben, azaz 0,8-0,9%-ban igen (pl. párizsi esetében). Ugyanakkor ez még nem jelenti az alkalmazás tényét, mert ez a mérési hibahatár is egyben.
Újabb kérdés: előfordulhat, hogy egy-egy gyártó a jelölési határértéken beletesz GM szójafehérjét a párizsiba? Ha meggondoljuk, ez is hatalmas üzlet lehet.
Csak gondolatkísérletként:
Egy hazai háztartásban évente mintegy 8 kg párizsi és 7 kg virsli fogy el (2024-es adat, KSH). Ez négymillió háztartással számolva évente kb. 60 ezer tonna párizsit és virslit jelent összesen.
Elvi szinten napi mintegy másfél tonna szójafehérje adható hozzá e töltelékes termékekhez. Nyilván reménykedünk abban, hogy nem jelentős a GM szójafehérje alkalmazása a húsiparban, mindez csak egy közelítő számítás.
Akárhogy is osztok-szorzok, nagy üzlet lehet a GM szója a hús- és takarmányiparnak és úgy tudják mindezt évtizedek óta csendben végezni, hogy közben az emberek nagy része gyanakvóan nézi a humán célú szójatermékeket a növényi étrendben. Zseniális stratégia, a szó nem pozitív értelmében.
***
Kiegészítés: Magyarországon az EU-csatlakozás óta, 2004. május 1-jétől alkalmazandó az uniós GMO-szabályozás, vagyis az EU-ban engedélyezett GM takarmányok – köztük az engedélyezett génmódosított szójatermékek – Magyarországon is jogszerűen forgalomba hozhatók és állatok takarmányozására használhatók.
Az Agrárminisztérium kimondja: az EU GMO-rendeletei Magyarország 2004-es EU-csatlakozásától közvetlenül alkalmazandók hazánkban.
Az uniós rendszer alapját a 1829/2003/EK rendelet adja, amelyet 2003. szeptember 22-én fogadtak el, és egységes uniós engedélyezési rendszert hozott létre a génmódosított élelmiszerek és takarmányok számára.
Köszönöm az érdeklődést!
