Horhos Völgyi Birtok

04/09/2026

Gyertek szombaton Mónosbélbe!
Mi is ott leszünk a Bükkisajt Alma Napján, ahol izgalmas programokkal, finomságokkal és jó hangulattal várnak mindenkit 🍎

Mi visszük a fajtamézeinket, borzderes marhahúst és egyéb termékeket is – úgyhogy ha erre jártok, gyertek oda hozzánk is 🍯

Holnap irány Mónosbél 🍎

Szeretettel várjuk a sajt és gasztronómia kedvelőket, barátainkat egy Almás ínyenc napra a birtokra🍎🧀🥣🌱

Nem véletlenül kapta az Almanap nevet Mónosbél szeptemberi rendezvénye. A település ugyanis egészen különleges gyümölcsészeti örökséget őriz: a templom alatti régi almáskertet, amelynek története a 18. század végéig, a szervita rend gazdaságáig nyúlik vissza.

Amikor az elvadult kertet újra felfedezték és rendbe tették, kiderült, hogy valódi genetikai kincs rejtőzik itt. Olyan régi almafajtákat őriznek, mint a batul, a piros kálvil, az Entz rozmaring, a hercegnőalma, az aranypármen vagy a sikulai. Ezek az almák nem egyszerűen gyümölcsök: Mónosbél múltjának, természeti értékeinek és gasztronómiai örökségének élő darabjai.

Ezért ünnepeljük az almát szeptember 5-én Mónosbélben!

Az Almanapon a Natura Észak-Kelet program is bemutatkozik , hiszen a program egyik fontos célja éppen a helyi termékek, termelők, gasztronómiai értékek és közösségek összekapcsolása, valamint az, hogy ezekből hosszú távon is élő, továbbadható regionális érték szülessen.

Alma, sajt, helyi ízek, hagyomány és közösség – egy napon, egy helyen.
Projektvezető : Kerekesné Dr. Mayer Ágnes - www.svet.hu Natura É-K

02/09/2026

Kaczkó Dániel és Kaczkóné Gulyás Anna Tardona település határában gazdálkodnak, egy apró, a Bükk lábánál fekvő faluban. Közel 80 hektárnyi területet művelnek, amelynek jelentős részét Natura 2000 védettségű legelők és kaszálók alkotják. Gazdaságuk indulásakor, 2020-ban elindították a bio tanúsítási folyamatokat. Fő profiljuk az állattartás, és az erre épülő teljes termelési láncot a földtől egészen az asztalig saját kézben tartják.

Az ÖMKi YouTube csatornáján megjelent videóban mesélnek értékesítési modelljükről, az aszályhelyzet elleni küzdelmükről, természetvédelmi törekvéseikről, és a biogazdálkodás előnyeiről: https://youtu.be/Hezn3D1uhyY

20/08/2026

Nézzétek csak, nagyszerű kezdeményezés ez a térkép! Mi is évek óta biolisztet használunk, bíztatunk mindenkit, támogassátok vásárlásotokkal a magyar bioliszt és ősgabona termelőket! 🌾

Ma A Kenyérlelke fesztiválon találkozhattok az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetvel és az Iszkor is ott nyomja, menjetek, tobzódjatok a sok gluténban, jobbnál jobb kovászolt csodákban 🥹✨

Amikor a pékségben bio kenyeret vagy otthoni sütéshez bio lisztet választunk, nemcsak egy árucikk mellett döntünk, hanem olyan gazdálkodási szemléletet is támogatunk, amely a természeti erőforrások megőrzésére épít.

Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Kézműves Kenyér Társaság is, amely az idei A Kenyérlelke fesztivál apropóján azt a célt tűzte ki, hogy minden hazai pékség kínálatában legyen legalább egy-két fajta bio kenyér.

📍A kezdeményezéshez az ÖMKi egy új biogabona térképpel csatlakozik, amely segít megismerni a hazai biogabona-termesztőket, malmokat, pékségeket és feldolgozókat.

🥖Mert a jó kenyér a fenntartható mezőgazdasággal kezdődik.
Olvasd el a közleményünket: https://biokutatas.hu/hir/biokenyer_bioliszt_osgabona_termekterkep/

15/08/2026

Anya matek:
A gyereknek 0–24-ben kellek.
A teheneknek kell a legelő.
A legelőnek kell az eső.
Az eső meg… úgy döntött, hogy idén inkább szabadságon van. 🫠🌾🐄

Szóval az anyaságnak vannak kemény szintjei. Próbáltál már egyszerre gyereket szoptatni és aszályban tehenet legeltetni? 😂

20/07/2026

Nagy öröm számunkra, hogy csatlakoztunk a LIFE for BUGS and BIRDS projekt partnerhálózatához. Az elmúlt időszakban kutatók dolgoztak területeinken, ahol a legelők élővilágát, elsősorban a ganajtúró bogarak közösségeit, valamint ezek kapcsolatát a madárvilággal vizsgálták.

- Sokan csak hulladékként tekintenek a legelőn hagyott szarvasmarha trágyára, pedig valójában egy rendkívül fontos életközösség alapja. A ganajtúró bogarak gyorsan birtokba veszik a trágyát, a talajba dolgozzák azt, ezzel felgyorsítják a tápanyagok körforgását, javítják a talaj szerkezetét, csökkentik a legyek elszaporodását, és táplálékot biztosítanak számos madárfaj számára. Egyetlen trágyalepényben egy egész ökoszisztéma működik.

Ezek a bogarak azonban különösen érzékenyek bizonyos állatgyógyászati készítményekre. Az ivermektin ugyan hatékony féreghajtó szer, de a kezelt állatok trágyájában is megjelenhet, ahol súlyosan károsíthatja a ganajtúró bogarakat és más hasznos rovarokat. Ennek hatása messze túlmutat a rovarokon: lassul a trágya lebomlása, romlik a talaj természetes működése, és csökken a rovarevő madarak táplálékforrása is.

Gazdaságunkban ezért tudatosan törekszünk arra, hogy ivermektint ne alkalmazzunk rutinszerűen. Csak nagyon indokolt, állatorvos által felügyelt esetekben kerül rá sor, mert hisszük, hogy az állategészségügy és a természetvédelem megfelelő szemlélettel kéz a kézben járhat. Ebben nagy segítségünkre van dr. Pikó Evelin. Ez a felelős gyakorlat is hozzájárult ahhoz, hogy a Horhos-Völgy a LIFE for Bugs and Birds projekt partnere lehetett.

A projekt keretében végzett kutatások nemcsak azt segítik megérteni, milyen fajok élnek nálunk, hanem azt is, hogy a természetbarát legeltetés milyen fontos szerepet játszik a biológiai sokféleség megőrzésében. Számunkra a természetvédelem nem külön feladat, hanem a mindennapi gazdálkodás része.

Hiszünk abban, hogy a jövő mezőgazdasága az egészséges talajra, a gazdag élővilágra és a tudatos döntésekre épül. Néha pedig egy fenntartható táj jövője valóban egy apró ganajtúró bogárral kezdődik 🪲

15/07/2026

A múlthéten a réten egy sarlósfecskét találtunk — ami elég szokatlan helyzet, mert ez a madár tényleg nem a földre lett kitalálva.

A sarlósfecske az égbolt specialistája. Bár a neve alapján sokan fecskének gondolják, valójában nem is a fecskefélékhez tartozik - de nem is griff, mint ahogy egyesek gondolják (aka laikus én 😅)
Rövid lábai miatt a talajon ügyetlen, nehezen mozog, és ha földre kerül, az gyakran annak a jele, hogy kimerült, legyengült vagy bajba jutott.

Ami viszont a levegőben történik, az egészen elképesztő. Repülés közben vadászik, repülve iszik, a levegőben gyűjt fészekanyagot, sőt még pihenni és aludni is képes odafent, repülés közben! Élete nagy részét szinte megszakítás nélkül a levegőben tölti — a nyílt ég az igazi otthona.

A mi kis „pilótánk” kapott egy rövid, biztonságos pihenőt egy dobozban, egy kis vizet, majd a gyűrűzést követően újra útnak indítottuk.

Nem mindennapi találkozás volt: pár perc erejéig testközelből láthattunk egy madarat, amely mindenben a repülésre van hangolva, annyira, hogy elengedni is csak úgy lehet, hogy teljes erőből kell feldobni ahhoz, hogy el tudjon indulni! - esetünkben szerencsésen 🙌

13/07/2026

A fotón ugyanannak a területnek a kaszálás utáni rendjei láthatók: az egyik kép három évvel ezelőtt készült, a másik pedig idén.

A különbség önmagáért beszél. Míg 2023-ban erről a területről 120 db bála készült, addig idén mindössze 16 db. Ez nem egyszerűen egy gyengébb év, hanem drámai visszaesés.

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy az aszály elsősorban az Alföld elszigetelt problémája. Sajnos ez ma már nem igaz. A csapadékhiány és a hosszan tartó száraz időjárás a domb és hegyvidéki gyepeken is egyre súlyosabb következményekkel jár. A természetes gyepek hozama összeomlik, ami egyszerre jelent kihívást a természetvédelemnek és az állattartóknak.

Kevesebb takarmány, magasabb költségek, egyre nehezebb fenntartani az állományokat, miközben ezek a legelők és kaszálók pótolhatatlan élőhelyek is.

A gyep nemcsak takarmányt ad – élőhelyet biztosít, vizet tart vissza, szén-dioxidot köt meg, és hozzájárul tájaink ökológiai egyensúlyához. Éppen ezért a gyepgazdálkodás jövője nem csupán a gazdák ügye, hanem közös felelősségünk.

Ez a két kép nemcsak a gyepek állapotáról szól. Arról is, hogy a klímaváltozás hatásai már nem a jövőt jelentik , itt vannak velünk, és egyre nagyobb területeket érintenek.